- fejezet
Éjszaka kopogtattak az ablakon. Sötét
volt, csak a felkelő hold fénye világított be az ablakon.
Hermione kelletlenül kelt fel az
éjszakai kopogásra, hogy kinyissa az ablakot a bagolynak.
Elvette a bagoly lábához erősített
levelet, adott egy kis bagolycsemegét a madárnak, majd útjára
engedte a hírvivőt, hogy kipihenhesse magát a bagolyházban.
Miután vissza zárta az ablakot, kíváncsian kezdte el fürkészni
a levelet. Miután kibontotta, és végig olvasta, arcára meglepetés
ült ki. A levél Viktor Krumtól érkezett,melyben a fiatal férfi
elnézést kér tőle, hogy megbántotta, s áldását kéri
eljövendő frigyére, melyet egy vele egyidős bolgár lánnyal
készül kötni. Szeretné, ha Hermione nem haragudna rá, hogy
szakított vele a jegyese miatt, s reméli, hogy a Skóciában
töltendő nászút során találkoznak majd, s bemutathatja a két
hölgyet egymásnak. Hermionének természetesen fogalma sem volt
róla, hogy ez a levél mi is szeretne lenni, s hogy valójában
Viktor, vagy ő bolondult-e meg.
Rövid töprengés után az ágy
melletti kis szekrényre helyezte a levelet, majd visszafeküdt
aludni. A választ ráér másnap is megírni.
Eközben a Grimmauld téri házban
Sirius és Remus elmélyülten beszélgetett. A két férfi
visszaemlékezett a régi szép időkre, és közben a kis Teddy is
szóba került.
- Még mindig haragszol, hogy
Harry-t kértem fel keresztapának?
- Nem haragszom.
- Remek, ugyanis ha lesz még egy kis Lupin, akkor szeretnénk, ha te lennél a keresztapja. - jegyezte meg - Tonks.
- Szegénykék. Keresztanyja nem lesz egyiknek se? - jegyezte meg mosolyogva Sirius.
- Ami azt illeti, nos Teddy keresztanyjának Ginny-t gondoltuk, míg... Nos, ha valóban összejön még egy kicsi, annak lehetne Hermione a keresztanyja. Mit gondolsz? - terelte észrevétlenül a témát Hermionére Remus.
- Nem rossz ötlet. Ami azt illeti, szerintem Hermionéből egyszer csodás anya fog válni.
- Tonks, neked nem mondott semmit, hogy ki tetszik neki? - kérdezett rá hirtelen Sirius.
- Nem, de azt hiszem, ez nyilvánvaló. - mosolyodott el Nymphadora. - Nem igaz, drágám? - fordult férje felé a boszorkány.
- De, teljesen igazad van.
- Szóval ti tudjátok!
- Tudjuk, de nem mondott nekünk semmit. Illetve... Remusnak említett valamit valakiről, hogy kérdezzen meg tőle valamit... De azt hiszem, ez most lényegtelen.
- Már hogy lenne az! Hermione komoly, felelősségteljes lány. Ha valaki iránt érdeklődik, azzal komoly szándékai lehetnek. Remus, jó barátom vagy, mond el, ki az.
- Nem tehetem. Hermione bízik bennem.
- De, ugye nem Piton az? És nem is Malfoy?
- Nem, nyugodj meg, drága barátom. De miért érdekel ez ennyire téged?
- Azért, Remus, mert Hermione megmentett. Megmentette az életemet, és én... Kedvelem őt. Szeretném, ha boldog lenne.
- Semmi egyéb? - kérdezte Dora.
- Mire gondolsz? - kérdezte összeszűkült szemmel Sirius.
- Mondjuk, valami komolyabbra...
- Mi? Dehogy! Hisz... Túl fiatal hozzám. Ráadásul Harry legjobb barátja.
- Ezeket a gyenge érveket neki is elmondtad már? - kérdezte Remus.
- Igen, ami azt illeti.
- És mit felelt? -kérdezte Lupin.
- Hogy kifogás.
- Teljesen igaza van, Sirius.
- Te ezt nem értheted...
- Biztos vagy benne? - kérdezte aztán Remus.
- Na jó, talán mégis...
- Őszintén... Tetszik neked Hermione, avagy sem? - kérdezte Tonks.
- Nos... Ami azt illeti, tetszik, de nem hinném, hogy...
- Akkor hívd el vacsorázni. - felelte Dora.
- Hogy? Hívjam el vacsorázni?
- Miért is ne! Próbáld meg.
- És mi lesz, ha nemet mond?
- Nem hinném, hogy nemet fog mondani. - mondta komolyan a boszorkány.
- Miért vagy benne ennyire biztos?
- Majd meglátod. - mosolygott a fiatal nő Siriusra.
- Sirius? -
lepődött meg Tapmancs láttán.
- Én akkor megyek. Ti beszélgessetek csak! - mondta Draco, majd útnak indult a hatalmas tölgyfa ajtó felé.
- Nem haragszom.
- Remek, ugyanis ha lesz még egy kis Lupin, akkor szeretnénk, ha te lennél a keresztapja. - jegyezte meg - Tonks.
- Szegénykék. Keresztanyja nem lesz egyiknek se? - jegyezte meg mosolyogva Sirius.
- Ami azt illeti, nos Teddy keresztanyjának Ginny-t gondoltuk, míg... Nos, ha valóban összejön még egy kicsi, annak lehetne Hermione a keresztanyja. Mit gondolsz? - terelte észrevétlenül a témát Hermionére Remus.
- Nem rossz ötlet. Ami azt illeti, szerintem Hermionéből egyszer csodás anya fog válni.
„Már ha megéri azt, hogy
megkomolyodj...”- jegyezte meg
magában Lupin, de hangosan csak ennyit mondott:
- Azt hiszem,
ebben igazad van.- Tonks, neked nem mondott semmit, hogy ki tetszik neki? - kérdezett rá hirtelen Sirius.
- Nem, de azt hiszem, ez nyilvánvaló. - mosolyodott el Nymphadora. - Nem igaz, drágám? - fordult férje felé a boszorkány.
- De, teljesen igazad van.
- Szóval ti tudjátok!
- Tudjuk, de nem mondott nekünk semmit. Illetve... Remusnak említett valamit valakiről, hogy kérdezzen meg tőle valamit... De azt hiszem, ez most lényegtelen.
- Már hogy lenne az! Hermione komoly, felelősségteljes lány. Ha valaki iránt érdeklődik, azzal komoly szándékai lehetnek. Remus, jó barátom vagy, mond el, ki az.
- Nem tehetem. Hermione bízik bennem.
- De, ugye nem Piton az? És nem is Malfoy?
- Nem, nyugodj meg, drága barátom. De miért érdekel ez ennyire téged?
- Azért, Remus, mert Hermione megmentett. Megmentette az életemet, és én... Kedvelem őt. Szeretném, ha boldog lenne.
- Semmi egyéb? - kérdezte Dora.
- Mire gondolsz? - kérdezte összeszűkült szemmel Sirius.
- Mondjuk, valami komolyabbra...
- Mi? Dehogy! Hisz... Túl fiatal hozzám. Ráadásul Harry legjobb barátja.
- Ezeket a gyenge érveket neki is elmondtad már? - kérdezte Remus.
- Igen, ami azt illeti.
- És mit felelt? -kérdezte Lupin.
- Hogy kifogás.
- Teljesen igaza van, Sirius.
- Te ezt nem értheted...
- Biztos vagy benne? - kérdezte aztán Remus.
- Na jó, talán mégis...
- Őszintén... Tetszik neked Hermione, avagy sem? - kérdezte Tonks.
- Nos... Ami azt illeti, tetszik, de nem hinném, hogy...
- Akkor hívd el vacsorázni. - felelte Dora.
- Hogy? Hívjam el vacsorázni?
- Miért is ne! Próbáld meg.
- És mi lesz, ha nemet mond?
- Nem hinném, hogy nemet fog mondani. - mondta komolyan a boszorkány.
- Miért vagy benne ennyire biztos?
- Majd meglátod. - mosolygott a fiatal nő Siriusra.
Hermione másnap
reggeli után gyorsan megírta a válaszlevelét Viktornak, majd
sietett Rúnatanra, majd dupla bájiltaltanra. Bájitaltanon
Ginnyvel, Dracoval, Zambinivel, Lunával és Neville-el volt egy
asztalnál. Illetve kettőnél, ugyanis két asztalt összetoltak.
Draco és Hermione természetesen tökéletesen készítették el a
bájitalt, de Ginny,Luna és Zambini bájitala is jó lett. Neville
egy kis segítséggel ugyan, de szintén jó bájitalt készített
el. Utána egy lyukas órája következett, majd egy dupla SVK-ja a
Mardekárosokkal és Perselus Pitonnal. Órák után Dracoval
kimentek az udvarra szívni egy kis friss levegőt. Leültek annál a
fánál, ahol Mione Ronnal és Harry üldögélt olyan sokat. A fiúk
most aurornak tanultak, és a Varázsvilágot próbálták
rendbe hozni teljes erőbedobással. Együtt dolgoztak a Mágiaügyi
Minisztériummal, és most az egyszer Harrynek ez ellen semmi
kifogása nem volt, ahogy az új Mágiaügyi Miniszter ellen sem.
Kingsley már ez alatt a néhány hónap alatt is rengeteget tett a
varázsvilágért, sokkal többet, mint az addigi összes Mágiaügyi
Miniszter együttvéve. Az emberek kedvelték, és bíztak benne, ő
pedig nem élt vissza ezzel. Segített, ahol tudod, és sokszor nem
csak az irodájából irányította a dolgokat, hanem maga is a munka
sűrűjébe vetette magát a titkára és jobb keze, Percy Weasley
segítségével. Ebben természetesen a Főnix Rendjének tagjai is
részt vettek. Hermione és Draco között rengeteg téma felötlött
többek között a továbbtanulás kérdése, a terv, amit Hermione
kieszelt, hogy elkapják Lestrange-et és a bandáját, a bájitaltan,
és az SVK. Már éppen felálltak, hogy ebédelni menjenek a
Nagyterembe, mikor Hermione megpillantott egy nagy, fekete kutyát a
Tiltott Rengeteg szélén.
- Én akkor megyek. Ti beszélgessetek csak! - mondta Draco, majd útnak indult a hatalmas tölgyfa ajtó felé.
Sirius, azaz
Tapmancs megfordult, majd a rengeteg felé vette az irányt. Nem
rohant, nem futott, de nem is ment olyan lassan, hogy Hermione
könnyedén utolérhesse. Mikor a lány utolérte egy, az iskolához
közeli tisztáson, Sirius már emberi alakban várt rá.
- Gondoltam, ellátogatok hozzád. Kíváncsi voltam, hogy vagy.
- Remekül, köszönöm. Tegnap óta nem történt semmi említésre méltó.
- Nos, arra gondoltam... Szóval mikor lesz az első Roxmortsi hétvégétek?
- Ha minden igaz, akkor éppen a hétvégén. Miért?
- Hát, elmehetnénk valahová együtt. Vacsorázni, vagy épp ebédelni. Amelyik megfelel.
- Te most... Randira hívsz? - lepődött meg Hermione.
- Nem, dehogy. - vágta rá a férfi.
- Oh... Akkor hát, hol találkozzunk? - kérdezte Hermione.
- Hát eljössz velem?
- Igen.
- Akkor... Mondjuk Zonko Csodabazára előtt délután kettőkor?
- Tökéletes. - mosolygott a férfira.
Hermione boldogan
újságolta el barátnőjének az aznapi eseményeket.
Ginny örült
barátnője boldogságának, de meg is lepődött a híren, miszerint
Hermione vacsorázni megy Siriusszal.
- De... Ez nem randi. Ez... Ez csak egy vacsora.
- Tudod, kinek meséld ezt be. Majd segítek neked kiválasztani a ruhát, és Lavenderékkel kicsinosítunk.
- Nem kell azért...
- Ugyan már! - legyintett Ginny. - Gyönyörű leszel! Sirius el fog ájulni!
Az órák után
levél érkezett a Minisztériumból mindenkinek, aki részt vett a
Roxforti csatában, illetve második varázslóháborúban. Egész
vacsora alatt a levél témája, a közelgő Minisztériumi bál
volt a téma, melyre az őszi szünetben kerül majd sor.
- Még nem tudom.
- Siriusszal mész, nem? - kérdezte Ginny.
- Csak ha megkér rá. És te Luna?
- Én Nevillelel. - felelte a szőke lány.
A hétvége gyorsan
eljött. Hermione korán kelt, hogy a lányok ne tudják elkapni
indulás előtt. Egy sötétkék szoknyát, és egy skót kockás
felsőt vett fel a szokásos talárral és fekete cipővel. Reggeli
után bement a könyvtárba, de nem sokkal később Ginny már ott is
volt mellette.
- Melyik felsőre gondolsz?
- A sötétkék csipkés felsőre, ami ugyanolyan színű, mint a szoknyád. Úgy olyan, mintha ruha lenne rajtad. És a cipőt is váltsd le valami csinosabbra.
- Ez igaz, de a csipke...
- Kicsit átlátszó, és van némi dekoltázsa is, tudom. De jól néz ki, és egyébként is lesz rajtad talár nem?
- De...
- Na gyere! - fogta meg Ginny a lány kezét, hogy felhúzza, majd elindult vele a Griffendél tornya felé.
- Tökéletes. Már csak a smink, és a a hajad hiányzik. Arra gondoltam, mi lenne, ha felraknám egy laza kontyba a hajad, és leválasztanék belőle egy egy részt amivel körbefonnám.
- Jól hangzik. - mosolyodott el Hermione, aki már a tükör előtt ülve várta, hogy mi legyen. - De ne legyen erős a smink. Oké?
- Én is valami szolíd sminkre gondoltam. - jelent meg az ajtóban Lavender. - Megcsináljam neked? - kérdezte Hermionét.
- Igen. Köszönöm. - mosolygott a lány Lavenderre. - Egyébként jobban vagy már?
- Sokkal. - felelte a Lav, miközben a sminkes cuccai között kutatott. - Egyébként... Ki a szerencsés?
- Hát... Ami azt illeti, Sirius...
- Sirius Black? - lepődött meg Lavender. - Ejha! Te aztán megfogtad Merlin lábát!
- Úgy gondolod? - kérdezte Hermione.
- Nem láttátok a múlthét Szombati Boszorkánylapot? - kérdezte Lavender, mire csak két fejcsóválás volt a válasz.
- Miért? - kérdezte érdeklődve Ginny.
- Azért, mert Sirius Black az első a legszexisebb egyedülálló varázslók listáján. - mondta Lavender, majd Hermione kezébe nyomta a lapot. - Tizedik oldal. - mondta még, majd folytatta tovább a kutakodást.
- Mit keresel? - kérdezte Ginny, miközben némi debodort öntött Mione hajára.
- A szemhéjpúdert. Ide raktam valahova. - felelte a lány.
Ekkor nyitott be a szobába Lavender barátnője, Parvati.
- Mit keresel? - kérdezte a lány.
- Az őszi szemhéjpúderpalettámat. - felelte Lavender.
- A fürdőben lesz a polcon. - felelte a Patil lány.
- Kösz. - állt fel Lavender, majd a fürdőbe ment, ahol meg is találta a keresett szemhéjpúdert.
Hermione addigra
már elolvasta az őt érdeklő cikket, és igencsak meglepődött
egy-két ember nevén.
- Aha. Amióta nyilvánosságra került, hogy mekkora hős, a nők odáig vannak érte. - kuncogta Lavender.
- Akkor nem csodálom, hogy mostanában még több pontot von le a Griffendéltől. - mondta Mione, majd lerakta az újságot.
Fél óra múltán
Hermione haja és sminkje is készen állt.
A szemére
aranyozott szemhéjpúder került, míg az ajkára némi cseresznye
ízű ajakfény. Egy keveset fújt magára a kedvenc, gyümölcsös
parfüméből.. Fekete szempillaspirállal még hosszabbá tették a
szempilláit, és némi pirosítót is tettek az arcára. Mikor a
tükörbe nézett, egy másik Hermione nézett vissza rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése